Kezdetben a végtelen szabadság szimbóluma a Szung-kortól (10.sz.) akárcsak Európában, Kínában is elnyerte az "állatok királya" kitüntető címet. Az i.sz. 3. századtól kezdődően kapuőri tisztjében fokozatosan kiszorította a sárkányt. Jelenleg ismert formáját a Ming-korban nyerte el. A hatalmas kőoroszlánokat elnyújtott ülő testtartásban, csigákba rendezett sörénnyel, hatalmas fogakkal és karmokkal, összeráncolt homlokkal, szigorú ábrázattal, golyódíszes mellpánttal szokás ábrázolni. Annak ellenére, hogy a mindig párban szereplő oroszlánok mindegyike impozáns sörényt visel, a kapu jobb oldalán álló oroszlán a hím, a bal oldali pedig a nőstény.

Az oroszlán a mai napig kedvelt dísze a középületek főbejáratának. Éppúgy megtalálni a pekingi Tiltott Város palotájának őrzőjeként, mint a fontosabb középületek (múzeumok, egyetemek, államigazgatási intézmények vagy nagyobb áruházak) tekintélyt és előkelőséget árasztó büszkeségeként. Kisebb változatai közkedvelt dísztárgyai a kínai otthonoknak. A bronzból, Jádéból vagy kőből készült oroszlánok gyakran praktikus használati tárgyak, pl. íróasztalon papírnehezékek, vagy polcokon könyvtámaszok.

Vissza...